Amerikai álom - 8. fejezet
Anne szemszög
Kopogok az ajtón, s Eva szinte azonnal nyitja is azt.
- Annie! - ölel magához. Visszaölelni azonban nem tudom, a cuccaimat fogom és közénk szorul a kezem.
- Minden oké Eva, nyugi! - engedjük el egymást.
- Mi volt ez az egész tegnap este? - von kérdőre.
- Semmi, mi lett volna? Nálad maradt a belépőkártya, Norman pont akkor jött ki a szobájából és felajánlotta, hogy várjalak meg a szobájában, én pedig bealudtam. Ennyi - rándítom meg a vállamat. - Viszont most lezuhanyoznék, Frank vár - indulok meg a hálóba, azon belül pedig a fürdőbe.
- Annie?! - dől a szoba ajtófélfájának. Kérdőn húzom fel a bal szemöldökömet. - Jól látom, hogy Norman pólója van rajtad?
- Kényelmesebb, mint a miniruha - majd becsukom a fürdő ajtaját és neki dőlve nagyot sóhajtok.
Most erre mit mondhattam volna? Hogy fogalmam sincs, hogy került rám a pólója? Valószínűleg Ő öltöztetett át... Kínos szitu.
~~~
A zuhany alatt állva érzékelem csak, hogy mennyire fáj is a fejem és hányingerem is van. És, ami feltette az i-re a pontot, hogy a menstruációm is megjött. Ennél rosszabb már csak nem lesz! - gondoltam magamban naivan... Csurom vizesen görnyedek a WC kagyló fölé.
~~~
9 órakor már a liftben vagyok és rá kb. 2 percre már meg is látom Franket a hallban.
- Ne haragudj a késésért Frank!
- Jézusom Anne, jól vagy? - fogja meg a vállamat a rendező.
- Persze... - füllentem.
- Nagyon sápadt vagy! - néz rám szigorúan.
- Nem igazán érzem jól magam - vallom be szégyenkezve, hogy rögtön az első napot így kezdem. Sóhajtva válaszol.
- Jól van, figyelj. Maradj itt a szállodában és pihend ki magad. Nem szoktam ilyet megengedni, de most kivételt teszek. Ma még úgysem fogunk túl sokat dolgozni, az az igazság, hogy egy kicsit én is másnapos vagyok - vallja be vigyorogva. - Szóval nyugodtan maradj itt és pihenj, holnap pedig teljes gőzzel számítok rád! Eva gondolom elmondta már, hogy mi lesz a feladatod?
- Igen.
- Jól van, igazából csak ezt szerettem volna egyeztetni veled, de bízom Evaban, hogy mindent részletesen elmondott. Úgyhogy, jó pihenést kívánok mára!
- Köszönöm Frank! Holnaptól minden erőmmel a munkára fogok koncentrálni, ezt megígérhetem!
- Jól van, bízom benned, remélem nem fogok csalódni!
- Nem fogsz! - biztosítom.
Elköszöntünk egymástól, s már felfelé tartok a lifttel. A gyomrom még mindig eléggé kóvályog, és a hasam is fáj. Evaval a folyosón futunk össze.
- Na, mi volt Frankkal? - kérdezi.
- Igazából semmi. Megengedte, hogy ma itt maradjak pihenni, látta rajtam, hogy nem vagyok jól.
- Tényleg? - lepődik meg. Bólintok. - Nos, jól van, akkor pihend ki magad - puszil arcon.
- Oké.
Ahogy beérek a szobába, rám tör az álmosság. Belebújok az ágyamon hagyott pólóba, majd lefeküdtem aludni. Az utolsó gondolatom, hogy Norman pólója van rajtam és ez valamiért mosolyt csal az arcomra.
Norman szemszög
A szálloda halljában a tekintetemmel Annet keresem, de sehol sem látom. Nem jött volna még le?
- Kit keresel? - jön egy kérdés a hátam mögül.
- Senkit - válaszolok kedvtelenül Emilynek.
- Norm...
- Oké, srácok! Indulás! - szól a rendező.
- Norman várj! - próbálkozik Emily. - Nem folytathatnánk a kapcsolatunkat?
- Emily hagyjuk ezt! Nem akarok már semmit kettőnk közt és jó lenne, ha ezt elfogadnád! - válaszolok dühösen.
Annet továbbra se látom, így kissé csalódottan indulok meg a csapat után.
ez szuperremélem anne hamar helyre jön
VálaszTörlésnorm szuper jó fej volt
Szia!
VálaszTörlésNagyon örülök h írtál nekem pár sort! Hihetetlenül jól esik ez most nekem! Örülök annak is h tetszett a fejezet, remélem a továbbiakban is fog! Igyekszem a kövivel! :)
Üdv.: D.~