2011. február 27., vasárnap
Kérdezz - felelek játék
Nos arra gondoltam, hogy amíg nincs állandó netem és nem tudok nektek új részt hozni, addig játszunk egy kicsit!
Ti kérdeztek, én pedig felelek rájuk. Feltehettek nekem, mondjuk 3 kérdést, akár velem kapcsolatban, vagy ha eddig nem értettetek valamit a történetben, azt is nyugodtan megkérdezhetitek. Aki a történet jövőjéről kérdez, annak nem ígérem, hogy válaszolok! Csak akkor válaszolok, ha úgy látom, nem árulok el semmit vele. Bocsi de nem akarom lelőni a poént! ;)
Tehát a játék határideje legyen mondjuk: 2011. 03. 03. (csütörtök) 3 óráig!
Komikban várom a kérdéseket és én 2011. 03. 06-án (vasárnap) 6-ig válaszolok rájuk! Ha addig nem kapnátok választ, akkor a netemmel van probléma :\
Ne felejtsétek: 3 kérdés, 03. 03. 3 óráig!
Várom a kérdéseket! :)
d.
2011. február 24., csütörtök
Kényszerszünet! :(
Sajnos még mindig rossz az internetem, és mint kiderült a rúterem - v. mi a szar az - a rossz :\
És ahhoz, hogy legyen ismét netem egy új rútert kéne venni, amit meg is fogok kapni, csak azt nem tudom, hogy mikor :(
Így amíg nincs biztos internetem, addig kényszerszünetet kell tartanom! :(
Sajnálom! :(
Puszi; d.
2011. február 18., péntek
:(
2011. február 14., hétfő
2011. február 9., szerda
Félvérszerelem - 28. fejezet
Reggel már 6 órakor fent voltam. Miután elvégeztem a reggeli teendőimet, lementem a konyhába összeütni valami reggelit. Úgy gondoltam meleg szendvicset készítek.
Már vagy fél órája bent volt a sütőben a meleg szendvics, mikor apám jött le a lépcsőn.
- Jó reggelt! Hm... milyen finom illatok vannak! - köszöntött apám.
- Neked is! Pont jókor jöttél - intettem az asztalhoz, hogy üljön le, és én már tálaltam is a reggelit. - Milyet kérsz? Van szalámis meg májkrémes.
- Mind a kettőből 4-et - mondta vágyakozva.
- Neked aztán tényleg van étvágyad! - nevettem el magam.
- Farkasos dolog - kuncogott ő is, de aztán hirtelen elkomorult. - Remélem nincs programod délutánra, mert Billy szeretne valamit mondani neked - mondta szomorkásan.
- Hm... Ma egész nap tanulni fogok, szóval délután ráérek. Jut eszembe, valamit még akartál mondani - pillantottam rá kérdőn, mikor már én is leültem enni.
- Igen, nos... - kezdte, de a telefonom csörgése félbe is szakította.
- Szavad ne feledd, egy perc és jövök! - majd már rohantam is fel a lépcsőn.
Meg sem néztem, hogy kihív, csak ráfeküdtem az ágyamra és vettem is fel a telefont.
- Igen? - szóltam bele.
- Jó reggelt! - köszöntött szerelmem. - Remélem nem ébresztettelek fel - aggódott.
- Nem, éppen reggeliztem apámmal - mondtam, miközben lefelé mentem a lépcsőn.
- Oh, nem akarok zavarni, később is ráér...
- Nem zavarsz! - szóltam közbe. Már a konyhában ültem és újra elkezdtem enni. Valahogy most már nem zavart, hogy Jacob is hallja, amit Edwarddal beszélek.
- Csak mivel holnap sem találkozunk, gondoltam ma elmehetnénk sétálni. Vagy amihez kedved van.
- Ma nem igazán jó. Tanulnom kell, és délután átugrunk Billy-hez. Esetleg holnap suli után?
- Rendben, 2 órakor várlak a réten.
- Ott leszek. Szeretlek! Szia!
- Én is, szia! - majd letettük. - Szóval, mit akartál még mondani tegnap este?
- Hogyan? - rázta meg apám kissé a fejét, majd rám nézett.
- Tegnap este még akartál valamit mondani... Mi lenne az?
- Ja, igen... Mondd csak... Nem vettél észre magadon valamilyen furcsaságot? - kérdezte. Nem értettem.
- Nem - csodálkoztam. - Mire gondolsz?
- Hát... Mostanában, mintha többet ennél, mint amennyit szoktál, persze nem baj, félre ne értsd! Meg tegnap mondtad, hogy meleged van...
- Igen, tényleg melegem volt tegnap... - tűnődtem. - Hé, nem is eszek sokat!
- Többet eszel, mint szoktál. Most is már a 4. szendvicset eszel, eddig meg jó ha 2-t megettél! Visszatérve a tegnap estéhez... Bella te ember vagy, nem lehetett meleged! La Push-ban esténként, igencsak lehűl a levegő.
- Mire akarsz kilyukadni? - kérdeztem gyanakodva.
- Tudod, nálam is jelentkeztek ezek a... tünetek... - nézett rám jelentőségteljesen.
- És? Mikor? - még mindig nem értettem.
- Azelőtt, mielőtt farkassá változtam volna - nézett mélyen a szemembe, én pedig úgy éreztem teljesen elsápadtam.
- Tessék? - nyögtem. - Azt akarod mondani, hogy átfogok változni én is farkassá?
- Nem vagyok benne biztos, de a jelek erre utalnak. És persze a gének is megvannak benned.
- De... én... nem lehetek farkas... - mondtam elhűlve. - Nem akarok farkas lenni! - gyűltek könnyek a szemembe.
- Sh, kicsim... - jött oda mellém Jacob és leguggolt a székem mellé, hogy át tudjon ölelni. - Ez még nem azt jelenti, hogy át is fogsz változni. Nem is értem, miért gondoltam egyből erre. Ne sírj! - törölt le egy könnycseppet az arcomról.
- Nem akarok én is vérfarkas lenni - néztem rá könny áztatta tekintettel.
- Ne aggódj most ez miatt... Nem is biztos, hogy átváltozol. Ha pedig mégis... majd megoldjuk - mosolygott rám, majd megöleltük egymást.
Annyira hiányzott már tőle egy ölelés. Mostanában folyton csak veszekedtünk. Tényleg nagyon jól esett most ez. Erre volt szükségem, már nem is sírtam.
- Jól vagy? - kérdezte.
- Igen... - álltam fel, majd összeszedtem a mosatlant és elmosogattam. - Felmegyek tanulni - szóltam még vissza neki a lépcsőről.
- Rendben, ma délelőttös vagyok a járőrözésnél, és délután már mehetünk is Billy-hez.
- Rendben - válaszoltam még, majd már tényleg a tanulásra összpontosítottam.
