Amerikai álom - 22. fejezet
Anne szemszög
A szállodába érve a recepción egy levél vár minket Eva-val. Elbúcsúzunk apuéktól és megyünk a saját szobánkba. Csak ekkor nyitjuk ki a levelet.
Eva, Anne!
Változott a holnapi menetrend. Hajnali 4-kor indulunk forgatni!
Szép estét!
Greg
Mindössze ennyi áll a levélben. Mélyet sóhajtok. 11 óra van. Kb. 4 órát, ha fogok aludni. Nagynénémen is látom a nemtetszést. Egyikünk sem lesz valami kipihent holnapra. Aznap este már nem beszélünk sokat, csak gyorsan lezuhanyzunk mind a ketten és lefekszünk aludni. Hamarosan úgyis csörögni fog az ébresztőóra.
~~~
Hajnali 3-kor ébreszt az minket az óra. Annyira kómás vagyok, hogy azt sem tudom hirtelen, hogy hol vagyok. Szédülök is egy kicsit és a gyomrom sem az igazi. Émelyegve megyek ki a fürdőbe, a tegnapi vacsora a WC-ben landol. Eva aggódva jön utánam.
- Jól vagy Annie? - kérdi.
- Igen - krákogom. - Tudtam, hogy nem kellett volna megennem még egy adag tiramisut - húzom el a számat undorodva.
- Hozd rendbe magad, utána én is gyorsan lezuhanyzok és mehetünk is.
Csak egy bólintásra futja tőlem. Megmosom az arcomat és a fogamat, majd gyorsan lezuhanyzok. Nem érzem túl jól magam, de össze kell, hogy szedjem magamat. Eva is gyorsan elkészül és már megyünk is le a hallba. Nincs még mindenki lent, addig is, úgy döntünk Eva-val, hogy írunk egy levelet apuéknak és azt a recepción hagyjuk. Megírtuk benne, hogy beszélünk Greg-ékkel, s küldünk egy SMS-t, ha jöhetnek a forgatásra. A címet is üzenetben fogják megkapni.
~~~
Már órák óta forgatunk, mikor Greg végre szünetet rendel el. Mindenki egyből a kajás sátor felé veszi az irányt. Mi Eva-val előbb Greg-hez megyünk.
- Hello Greg! - köszönünk nagynénémmel.
- Sziasztok! Ti nem mentek reggelizni?
- De, mindjárt megyünk mi is, csak kérdezni, vagyis inkább kérni szerettünk volna valamit - kezd bele Eva.
- Miben tudok segíteni?
- Tudod, itt van a bátyám George és az unokaöcsém Peter, és hát, Pete nagyon szeretné megnézni, hogy hogyan zajlik a forgatás. Imádja a sorozatot, odáig van Daryl-ért és...
- Ne is folytasd! Tudok róla - mosolyog. - A fiúk már megkértek, hogy engedjem be a kis srácot a forgatásra.
- Akkor? Bejöhetnek?
- Nem is tudom, Eva... Ha eljár a szája a haverjainak... - húzza el a száját.
- Nem fog, Greg, ezt megígérhetem! Értelmes srác, tudja, hogy csak úgy jöhet ide, ha rendesen viselkedik és nem pletykál.
- Jól van, de a ti felelősségetek! - néz ránk szigorúan. - Bejöhet, de nem egész napra, remélem ezt megértitek - sóhajtja.
- Természetesen, Greg, köszönjük! - mosolyog Eva.
Ezután mi is a reggelizők felé vesszük az irányt Eva-val. Közben elküldöm apunak SMS-ben a címet, hogy hova kell jönniük. Várok pár percet, hátha válaszol rá, de nem teszi. Összeráncolom a szemöldököm. Aludnának még? Kizárt dolog, 8 óra is elmúlt már, és Pete biztosan nagyon be van már zsongva. Vállrándítva zsebre vágom a telefonom. Ha jönnek jönnek, ha nem nem.
~~~
Éppen Norman ruháját igazgatom és kenem össze kosszal, mikor nagy ricsajt lehet hallani. Összenézünk Norman-nel, s elindulunk megnézni, hogy mi történik. Aput látom meg először, kezében egy újsággal és nagyon dühös. Eva próbálja csitítani, Pete meg csak értetlenül áll. Lassan kezdenek köréjük gyűlni. Már Greg is feléjük tart. Ajjaj, ebből semmi jó nem fog kisülni! Megkérem Norman-t, hogy maradjon itt.
- Mi folyik itt? - lépek melléjük. - Apu, mi történt?
- Anne... - néz rám aggódva nagynéném, de apu közbe szól.
- Ezt inkább én kérdezném tőled! - vágja hozzám dühösen az újságot.
Semmit sem értve, nézek rá az újságra, majd egyből el is sápadok. A címlapon Norman és én vagyunk lefotózva. Ő lenne Norman Reedus új barátnője? - áll a szalagcímen.
- Elmagyaráznád, hogy mi ez az egész, Anne? - kérdezi dühösen apu.
- Én... ez... - dadogok. Teljesen le vagyok sokkolódva.
- Ezt nem itt kellene megbeszélnünk! - néz körbe Eva.
- Rohadtul nem érdekel, hogy ki hallja meg és ki nem! Tudni akarom, hogy mi folyik itt! Mi van közted és e között az ember között?!
- Apu, kérlek! - nézek könyörögve rá, majd a körénk gyűlt tömegre. - Ne itt! Majd este mindent elmondok! - indulok meg, de elkapja a karomat.
- Magyarázatot követelek, Anne!
- Apu, ez fáj... - próbálom elhúzni a karomat, de szilárdan tart.
- Anne! - hallom meg magam mögül Norman hangját.
- Ó, szóval Ő lenne az! - néz Norman-re. - Hogy merészelted elcsábítani a lányomat? - támad neki.
- Apa, kérlek! - kérlelem, már mindenki minket néz. Nem értem, Greg miért nem avatkozik közbe?
- A lányod lehetne! Hány éves vagy egyáltalán? - kérdezi, de Norman nem válaszol.
- Jobb lenne ezt nyugodt körülmények között megbeszélni - válaszol higgadtan.
- Elnézést, de mi folyik itt? - lép végre közbe Greg. - Ez itt egy forgatás, kérem, hogy hagyja el a helyszínt, ha nem tud viselkedni vagy hívom a biztonságiakat!
- Beszédem van még veled! - mutat rám apu, majd Peter-t magával víve elmennek.
Úgy érzem menten elsüllyedek szégyenemben. Körbe nézek, de bár ne tettem volna. Mindenki döbbenten néz ránk, vannak akik összesúgnak, s látok gúnyos és megvető pillantásokat is. Érzem, hogy elvörösödök, s azt kívánom, bárcsak megnyílna alattam a föld. Észre sem veszem, hogy folynak a könnyeim. Szédülés tör rám, hallom Eva riadt kiáltását, majd már csak azt érzem, hogy valaki elkap. Elnyel a sötétség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése