Sziasztok! Tudom, tudom, nagyon régen volt friss - elszégyelli magát -, de ilyen melegbe nincs kedvem gép előtt ülni és egy kis ihlet hiányban küszködtem! Az iskola is kezdődik, szóval nem tudom, hogy s mikor fogok tudni frisselni! :\ Mindenesetre most itt a friss, jó olvasást! :)
Bella szemszöge
Sikerült meggyőznöm Edwardot, hogy ne akarjon nekem zsíros ételt készíteni, így nem veszett kárba Esme salátája a hússal. Nagyon finom volt és bőven elég lett volna, ha Edward nem kényszerít belém 2 adag tiramisut. Igen, meg tudtam győzni, hogy had egyem meg a salátát, de abból már nem engedett, hogy a desszertet kihagyjam. Dupla adagot akart belém erőltetni, mert szerinte keveset eszek és a saláta nem laktat. Már a második adaggal küszködök. Eddig két falat ment le a torkomon és most a harmadikkal szemezek, mikor nagy nevetésre figyeltem fel.
- Annyira vicces fejet vágsz, Bella! Mint, aki mindjárt elhányja magát! - nevetett Emmett.
- Nem megy - jelentettem ki és visszaejtettem a villát a tányérra.
- Ugyan már, Bella! Alig ettél!
- Már egy adagot megettem, Edward! - ellenkeztem.
- Már csak pár falat, Bella!
- Akkor edd meg te! - toltam elé a tányért.
- Én most vadásztam, ilyenkor nincs szükségem emberi ételre.
- Akkor is edd meg! - erre furcsán nézett rám. - Mi az?
- Vér után nem tudok enni emberi ételt - magyarázta.
- Ugyan, Edward, ez csak pár falat! - érveltem előző szavaival.
- Neked van szükséged rá! - erre csak felsóhajtottam. Úgy látszik, nem érti, mit is akartam ebből kihozni.
- Edward, teli vagyok, nem bírom már megenni! Ugyan olyan rosszul esne még ez a pár falat is, mint neked vér után az emberi táplálék - magyaráztam.
- De...
- Ne erőltesd, fiam! - szólt megrovón Carlisle. Hálásan néztem rá, mire csak mosolygott. Edward, mint egy durcás kisfiú, úgy nézett ki.
- Fiatalok, mi lenne, ha néznénk valami jó kis filmet? - kérdezte Emmett, ezzel elterelve a figyelmünket.
- Jaj, Emmett! - nyögött fel Edward. Én csak kérdőn néztem rá. - Vámpíros filmet akar nézni... - válaszolt Szerelmem.
- Tudod, hogy mennyire szeretem az ilyen filmeket! Ahogy a mű vér, olyan ,,hitelesen" - macskakörmözött - fröcsög szét! - vigyorgott. - Meg az is olyan vicces, ahogy a vámpírokat csinálják meg! Porrá égnek a napon! Hah! - nevetett jó ízűen.
- Nekem mindegy, hogy mit nézünk - szálltam le nagy nehezen a bárszékről.
Nehezen, de elvánszorogtam a nappaliig. Megvártam, míg Edward is kényelembe helyezi magát, majd odafészkeltem magam az oldalához, s már csak arra emlékszem, hogy felcsendült a film zenéje, utána teljes sötétség.
Edward szemszöge
Alighogy elkezdődött a film, Bella már aludt is. Mostanában, mintha többet aludna, de nem is csodálom. Szegényt teljesen kikészítette lelkileg a nagyapja halála.
Mindenki a nappaliban volt, még apám is. Kész csoda, hogy ma nem kellett bemennie, dolgozni. Tudom, hogy mennyire imádja a munkáját, de alig van itthon. Bár az utóbbi egy hétben nagyon sok lett a beteg a kórházban, s el kell a segítőkéz.
- Sajnálom, hogy nem tudok itthon maradni veletek, de be kell mennem az árvaházba - nézett ránk bocsánatkérően anyám.
- Semmi baj, drágám! - csókolta meg apa anyát.
- 1-2 óra múlva jövök!
- Rendben, szia! - köszöntünk.
Nem akartam megmozdulni, nehogy felébredjen Bella, olyan édesen szuszogott a mellkasomon, pedig kényelmesebb lett volna neki az ágyban. Próbáltam óvatosan megemelni őt, de csak nyöszörgött. Így inkább hagytam, had aludjon nyugodtan. Bár szerintem, mikor felébred, nagyon kellemetlen lesz neki, hogy elfeküdte magát.
A film már a vége fele járt, mikor Szerelmem mocorogni kezdett. Hunyorogva nézett fel rám, majd egy halvány mosolyt villantott.
- Szia - suttogta.
- Szia - pusziltam meg a száját.
- Bella az egész filmet végig aludtad! - panaszkodott Emmett.
- Sajnálom, Em. Ha gondolod, megnézek veled egy másik filmet - ajánlotta Kedvesem.
- Oké! - vigyorgott bátyám.
- De most mi választunk filmet! - állt fel Rose.
A filmnek már teljesen vége volt, így Jasper kikapcsolta, míg Rosalie és Alice a DVD-ket nézegették.
- Milyen filmet szeretnél, Bella? - kérdezte Rose.
- Mindegy, csak ne horror legyen!
- Nem szereted a horrort, Belluska? - húzogatta a szemöldökét Em.
- Nem igazán - húzta el a száját Bella.
- Meg is van! - kiáltott egyszerre a két lány.
Meg sem kellett mutatniuk a DVD-t, a gondolataik üvöltöttek felém, hogy melyik filmet szeretnék megnézni és kínomba felnyögtem. Erre a fiúk is felém kapták a fejüket.
- Muszáj? - kérdeztem Alice-éktől.
- Igen! - jelentették ki határozottan. - Az előző filmet Em választotta, úgyhogy igen, muszáj ezt a filmet megnéznetek! - tartotta fel a DVD-t Rosalie, mely a
Remember me volt.
- Ne! - nyögtek fel a testvéreim is, de láttam, hogy apám is elkínzott fejet vág.
Bella csak értetlenül nézett ránk.
Majd megérti... - gondoltam magamban.
- Mi a baj ezzel a filmmel? - kérdezte Kedvesem.
- Semmi!
- Nagyon is sok! - jött a válasz egyszerre a testvéreimtől.
Persze, a lányoknak semmi bajuk nincs a filmmel, mert ők imádják a romantikus, drámai filmeket. Na, de a pasik?! Jó, persze van olyan film, ami romantikus, de még is jó, szerintem, de ezen a filmen mindig bőgnek a csajok!
- Na, akkor kezdjük el! És Bella, ezen el ne aludj! Meglátod, nagyon fog tetszeni! - mosolygott Alice.
Már épp indította volna el a filmet, mikor látomása lett és ekkor hallottam meg én is apánk fejében az ötletet, miszerint hogyan tudná kihagyni a filmet. De mivel nem volt semmi dolga, így nem jutott semmi az eszébe, egyszerűen csak le akart lépni.
- Apa! - nézett rá kiskutya szemekkel Alice, aminek tudta, hogy senki sem tud ellenállni és ez alól apám sem volt kivétel.
- Ha nekünk végig kell ülnünk, akkor neked is - jelentette ki durcásan Emmett, mielőtt apa bármit is mondhatott volna.
- Jól van, jól van! Indítsd! - adta meg magát végül.
- Várj! - szólt gyorsan Em.
- Jaj, most meg mi van már Emmett?! - csattant fel Rosalie.
- Fogadni akarok Bellával! - nézett rá gonoszul.
- Velem? - csodálkozott Kedvesem.
Nem láttam, hogy Emmett mire készül, mert elrejtette a gondolatait, de nagyon nem tetszett ez nekem. Csúnyán néztem testvéremre, mire elvigyorodott.
- Ha nem sírod el magad a filmen, akkor kérhetsz tőlem bármit. De! Ha sírni fogsz, akkor megnézel velem egy horror filmet és én választom ki, melyiket! - vigyorgott.
- Emmett! - csattantam fel, de máris éreztem Jasper képességét magamon.
Próbált megnyugtatni és azt akarta elérni, hogy ne ellenkezzek Emmettel, mert neki is tetszett az ötlet. Rá sem néztem valami szépen, mire megrántotta a vállát, úgy gondolta, hogy jó szórakozás lesz.
- Nos, benne vagy, Bella? - tette fel a kérdést Jass.
- Csak szólok, Emmett, hogy nagyon ritka az olyan film, amin elsírom magam, szóval igen, benne vagyok!
- Ez a beszéd, kislány! Kezet rá! - ráztak kezet.
- Én nem fogadtam volna a te helyedben, Bella, főleg, ha nem bírod a horrort! - mondta Rose, amiben teljesen egyetértettem vele és ezt meg is osztottam Bellával.
- Csak indítsátok el nyugodtan a filmet! - legyintett.
Alice el is indította. Bella nyugodtan figyelte a filmet, de, amint lelőtték Ally anyukáját, összerezzent, s szaporábban vette a levegőt. Emmett és Jasper pedig árgus szemekkel figyelte Szerelmemet. Itt még tartotta magát Bella, aztán nyugisabban telt a film, egészen a végéig...
Bella szemszöge
A filmnek már az eleje is durva volt, ahogy lelőtték a kislány anyukáját. Még csak belegondolni is szörnyű volt, hogy milyen lett volna, ha ez velem történik meg. De tartottam magam és nem sírtam. Utána szépen folytatódott a film. Ahogy Ally-t felpofozta az apja, kicsit magamra és az apámra emlékeztetett. Persze ő nem pofozott fel, de volt már rá alkalom, hogy közel volt hozzá, hogy megtegye. De azt is jól tudtam, hogy akkor azt soha sem bocsájtotta volna meg magának, így türtőztette magát és én is igyekeztem visszafogni magamat utána.
A sex jelenetnél természetesen elpirultam, amin Emmett és Jasper nagyon jót mulattak, mire még vörösebb lettem és a szívem is gyorsabban vert. Edward csak mosolygott és adott egy puszit.
Természetesen voltak olyan jelenetek, amiken jókat mosolyogtam. Tyler barátja nagyon vicces egy fazon, kicsit olyan talán, mint Emmett, de szerintem nincs a Földön senki, aki Em-en túltenne.
De a film a drámán alapult, így a viccesebb jelenetek kevesebbek voltak.
(Ez így értelmes? :D - a szerk.) Aztán levágták Tyler kishúgának a haját. Nagyon sajnáltam szegény kislányt. Először azt hittem, hogy ez volt a film ,,nagy" drámai jelenete, és, hogy vége is van, de nem. Ekkor jött csak az igazi dráma.
Alice és Rosalie már kezdtek hüppögni, de nem értettem, hogy miért. Aztán mindent megértettem. És itt tört el a mécses nálam is. Amikor a levegőből szállt le a sok hamu, vagy akár mi is volt az, és ahogy a naplóját mutatták Tylernek, egyszerűen végem volt, s az még rátett egy lapáttal, mikor a szüleit is mutatták és a kishúgát. Utána Ally-t és az apját.
Belegondoltam, hogy én mit csinálnék, ha Edwardot elveszíteném. Biztos, hogy utána mennék a halálba. De rossz ötlet volt belegondolni, mert újra rám tört a zokogás és úgy szorítottam Szerelmem nyakát, hogy majdnem megfojtottam. Ő csak szorosan ölelt magához és csitítgatott.
Rosalie is odabújt Emmetthez, míg Alice Jasperhez. Emmett persze most sem volt tapintatos és vigyorogva kijelentette, hogy nyert. Én csak hüppögve néztem rá, még mindig a történtek hatása alatt voltam, de Rose-nak sem nyerte el a tetszését ez a kinyilvánítása Szerelmének, mert rácsapott a mellkasára.
Míg Alice leállította a DVD-t és Emmett kiválasztotta a horrort, addig én kifújtam az orromat és egy kicsit felfrissítettem magamat. Mire visszaértem a nappaliba, már be volt sötétíve az egész helység. Nagyon meglepődtem, mert se függöny, se redőny nem volt az ablakon, de aztán elmondták, hogy ez egy biztonsági rendszer és ez amolyan redőnyféleség, az ajtót pedig csak kóddal, majd kulccsal lehet kinyitni, aki esetleg kívülről akarna bejutni.
- Mit nézünk? - kérdeztem közönyt színlelve. Valójában nagyon is érdekelt, mert egyáltalán nem szeretem és nem is bírom nézni a horrort.
- Edward nem engedte, hogy ,,durvát" tegyek be, így maradt a
Halálos hallgatás - mondta kicsit mérgesebben Em. Kérdőn néztem Edwardra, nem tudtam, hogy a film miről szól és mennyire durva.
- Hidd el, ennél csak durvább filmjei vannak - húzta el a száját. Megrántottam a vállamat, végül is nem tudom, hogy milyen ez a film.
*Elhelyezkedtem Edward ölében, majd Emmett bekapcsolta a filmet. Ez is rosszul kezdődött. Az elején egy kisgyerek kivágta a nő nyelvét. Én már itt rosszul voltam és nem sok kellett, hogy megkérjem Emmettet, hogy kapcsolja ki. Edward nyugtatóan simogatni kezdte a hátamat, biztos hallotta az egyre gyorsuló szívverésemet, s légzésemet.
Aztán ment tovább a film és egy olyan jelenet jött, mikor a kisgyerek megölt egy bácsit, s ebben a percben hangosan nyílt a biztonsági rendszer, s egy árnyat láttam meg.*
- Hahó!
Úgy megijedtem, hogy egy nagyot sikítottam.
- Kapcsold ki! Kapcsold ki! - visítottam Szerelmem mellkasába.
Reszkettem a félelemtől. Nem csak a film miatt, de ami a valóságban történ attól is rendesen megijedtem.
- Sh, Szerelmem, csak Esme jött meg - suttogta a fülembe Edward.
- Ti meg mit csináltok? - kérdezte Esme.
Mikor alább hagyott a reszketésem, kikukucskáltam Edward mellkasából.
- Filmet néztünk egész nap! - vigyorgott Em.
- Oh! Jól szórakoztatok? - kérdezte kedvesen Esme.
- De még mennyire! - röhögött Emmett és Jasper.
- Örülök, hogy ti igen! - néztem rájuk mérgesen.
- Mit néztetek? - kíváncsiskodott, miközben odament Carlisle-hoz.
- Hát először a
Frászkarikát, de azon Bella bealudt, aztán a
Remember me-t, most pedig a
Halálos hallgatást, de Bella nem bírta! - nevetett még mindig Em.
Hiába néztünk Edwarddal Emmettre csúnyán, csak jobban nevetett. De már tudom is, hogyan vehetném el a kedvét a nevetéstől.
Meglátjuk, hogy ki nevet utoljára Emmett Cullen! - gondoltam gonoszan, majd egy hatalmas vigyor terült el az arcomon. Alice pedig előre meredt.
- Mit látsz, Kicsim? - kérdezte Jasper Alice-től.
- Nem látom tisztán, de Bellával vásárolunk és élvezi! - kérdőn s csodálkozva nézett rám Alice.
- Kedvet kaptam egy kis vásárláshoz. Alice, Rose, mit szólnátok, ha holnap egy nagy bevásárlást tartanánk, ahonnan természetesen a fiúk sem hiányozhatnak! - néztem vigyorogva Emmettre és Jasperra, akiknek egyből lelohadt a vigyor az arcukról.
A lányok csak felsikkantottak, majd átöleltek, már amennyire tudtak Edward ölében.
- Köszönömjük, köszönjük! - hálálkodtak.
- Ne, ne, ne! Kérlek, Bella, ezt nem teheted velünk! Tudom, nagyon csúnya dolog volt, hogy kinevettünk és nagyon sajnáljuk, de nem engesztelhetnénk ki máshogy? - néztek rám könyörögve Emmették. Már, majd nem megesett rajtuk a szívem, mikor ránéztem Alice-re és Rosalie-ra.
- Sajnálom fiúk! - rántottam meg a vállamat, mire Szerelmem elkacagta magát.
Ők csak lemondóan sóhajtottak, míg a lányok boldogan tervezték a holnapi napot.
- Ugye nekem nem muszáj mennem? - kérdezte boci szemekkel Szerelmem.
- Na, azt már nem! Ha nekünk szenvednünk kell, akkor neki is! - háborodott fel Jasper és Emmett is bőszen bólogatott.
- Nem muszáj, de örülnék neki, ha jönnél - simogattam meg az arcát. Ő csak felsóhajtott, majd bólintott. - Köszönöm! - pusziltam arcon.
Aztán Edward felnevetett, majd így szólt:
- Még Rosalie kedvéért sem? - nézett Em-re. Nem értettem, így kérdőn néztem rá.
- Mi van velem? - húzta fel szépen ívelt szemöldökét Rose.
- Semmi, Drágám!
- Emmett Cullen! - szólt rá mérgesen férjére.
Közben megakard a tekintetem Esme-n és Carlisle-on, akik mosolyogva nézték gyermekeiket, s mikor találkozott a tekintetünk elmosolyodtak, amit viszonoztam.
- Mit szólnál, ha elmennénk a rétünkre? - tette fel a kérdést Szerelmem.
- Sötét van! - rémültem meg.
- Ne aggódj! Nem lesz semmi baj! - állított fel. Még túl élénken élt bennem a horror film és Esme belépője, amit bár nem direkt csinált, mégis megijedtem tőle. Nagyot nyelve bólintottam rá. Láttam, hogy Emmett már nyitotta a száját, hogy valami frappánsat beszóljon, de megelőztem.
- Ha beszólsz, egy hétig vásárolnod kell velem és Alice-ékkel! Szerintem nekik sem lenne kifogásuk ez ellen! - mosolyogtam rá, mire becsukta a száját, a többiek pedig felnevettek.
Majd Edwarddal elindultunk a rétünkre. Hamar odaértünk, mivel vámpírtempóban mentünk. Kényelmes volt Szerelmem ölében utazni, de a menetszél egy kicsit zavart. Mikor megérkeztünk lefeküdtünk a fűbe és a csillagos eget kezdtük kémlelni.
- Nézd, ott a Sarkcsillag! - mutatta Edward.
- Ott pedig a Tejút! - azonosítottam be én.
Erről egy régi emlék jutott eszembe, mikor Billy egyik este, mikor még kicsi voltam, kivitt egy közeli hegyes részre, ahonnan látni lehetett a csillagokat és ő mutogatta nekem, s lelkesen beszélt is róluk. Erre az emlékre csípni kezdték a könnyek a szemeimet.
Furcsa, ma szinte egész nap nem gondoltam Billy-re és végre volt olyan alkalom, hogy szívemből nevettem, vagy akár csak mosolyodtam el, nem pedig kényszerből. És ez jó érzés volt. Furcsa, de jó.
Aztán már csak azt éreztem, hogy Edward maga felé fordítja a fejemet.
- Szeretlek! - lehelte szerelmesen.
- Szeretlek! - válaszoltam ugyan úgy, s megcsókoltuk egymást.
- Menyünk haza - állt fel. - Holnap hosszú nap vár ránk - mosolyogott.
Mikor hazaértünk, gyorsan lezuhanyoztam, majd Edward is és bebújtunk az ágyba, s pár szerelmes szó és apró csók után álomra hajtottuk a fejünket.
U.i.: Remélem kiengeszteltelek benneteket ezzel a hosszú fejezettel, amiért ennyit kellett várnotok rá! :$ A következő nem tudom, mikor jön a suli miatt és még össze kell szednem a gondolataimat is, hogy mit s hogyan írjam le! :)
*U.i. 2.: A *-gal megjelölt rész azért van, mert nem szeretem a horror filmket, ezáltal nem is tudom, hogy milyen a Halálos hallgatás c. film, csak annyit tudok, amennyit barátnőm elmondott róla, szóval csak ezt a két jelenetet írtam le belőle! Amit megnéztem ,,durvább film" az a Viasztestek volt, de ennyi! Meg még mondjuk a Frászkarikát fogom megnézni! :D Állítólag nem olyan durva! :) Bízok benne! :D Na, puszi.*
Hello! :D Na, itt is van a fejezet, bár szerintem nem lett olyan hű, de jó! :\ De majd ti eldöntitek! :) Jó olvasást, kívánok! :)
