A fejléc Szasza munkája. Nagyon szépen köszönöm!

2011. július 28., csütörtök

Tehát!

Hali :D

Ugye holnap elutazom 10 napra, így nem tudok sem frisselni, sem pedig linkcserékre válaszolni - persze, csak ha valaki kér - ezért, aki kér linkcserét, vagy esetleg bármi kérdése van, vagy akármi az IDE, ez alá a bejegyzés alá írja!

Semmi féle képpen, NE chat-be írjátok a linkcserét, mert azt nem fogom észrevenni 10 nap múlva! Szóval kérek mindenkit, hogy IDE írjon!

Köszönöm! <3

Augusztus 7-én találkozunk! :)

xoxo, d.

2011. július 26., kedd

Happy Birthday!




Én személy szerint a bal oldalt erősítem! :D
Mivel holnap nem sok időm lesz, így most köszöntöm fel a blogomat!

Gondolkoztam rajta, hogy ezt a képet tegyem ki, vagy 3 különböző torta közül válasszak, de ez annyira megfogott, hogy jajj! Bár a torták is nagyon jól néztek ki, és ötletesek voltak! :D

Na, szóval csak annyi, hogy ma, azaz 07.27-én lett 1 éves a blogom és büszke vagyok rá! *elmorzsol egy könnycseppet*
Happy Birthday My Blog! ♥

És ne felejtsétek el a szavazást, és hogy lejjebb van a 34. fejezet, tehát a legfrissebb! ;)

:$

Na, csak még annyit szeretnék, hogy azért lett ez a kis átalakítás a blogon, mert most majd egy kicsit szenvedősebb részek jönnek - még nem tudom pontosan hány fejezeten keresztül, de nem egyről és nem is kettőről van szó!
Aztán, majd ha véget ért a szenvedés, akkor újra vidámabb lesz a kinézet! :D De az is lehet, hogy az eddigi háttér lesz, az engem valahogy megnyugtat, nem tudom, ti hogy vagytok vele! :D
Na a lényeg, hogy most ez van pár fejezeten keresztül és bocsi akinek nem jön be! :$

Szavazás!

Hello ismét! :D Na csak annyi lenne, hogy tettem ki oldalra egy szavazást! :D Az eddigi szavazások alatt van, meg fogjátok találni - remélem! :) Na, 08.07-ig lehet szavazni, ugyanis akkor jövök haza a nyaralásból! :D Persze a helyes választ nem árulom el, hisz' majd a történetből később úgyis kiderül! ;) Kérlek titeket szavazzatok! :) Köszi! Na, joccakát! ;$ ♥
Ja, és ne felejtsetek lejjebb tekerni a friss fejezetért! :) xoxo, d.

Félvérszerelem - 34. fejezet

Hello! Mielőtt a fejezetnek esnétek, olvassátok el ezt, kérlek! Szóval, úgy volt, hogy csak holnap lesz friss, mivel holnap lesz 1 éves a blog, de holnap egy percnyi időm sem lesz, mert pénteken utazom el 10 napra, szóval most rakom fel a frisst! Igen ám, de mivel pénteken elutazom és 10 napig nem leszek itthon, így frisselni sem fogok tudni! :\ Így akkor ez most az ,,utolsó" fejezet és péntekhez 10 nap múlva már itthon is leszek, kicsit pihizek és utána gőzerővel neki állok a fejezetnek! Na, de akkor most lássuk is a fejezetet! :D Jó olvasást!


Edward szemszög


Egész éjszaka kedvesem mellett feküdtem. Annyira sajnáltam szegénykémet! Én soha nem éltem át, hogy milyen elveszíteni egy családtagomat, de nem is akarom! Ha tehettem volna, átvettem volna azt a fájdalmat, amit ő érzett. Átvettem volna tőle, csak ne lássam még egyszer olyan reményvesztetten, mint pár órája. Az a sok fájdalom, ami a szeméből sütött, Istenem! Bármit megadtam volna azért, hogy megint olyan életvidámnak lássam, mint régen is!


A nap első sugarai megcsillantak kedvesem arcán. Még álmában is könnyezet. Óvatosan töröltem le puha arcocskájáról. Egy halk kopogás zavart meg.



- Gyere be, anya! - szóltam ki.

- Fiam, Jacob keres telefonon - dugta be a fejét az ajtón, Esme. Kissé meglepetten néztem anyámra, de azért bólintottam.

- Megtennéd, hogy addig itt maradsz Bellával?

- Természetesen!


Óvatosan kiszálltam az ágyból, majd betakargattam Bellát. Anya még megsimogatta az arcomat, majd intett, hogy mennyek, ő pedig odaült szerelmem mellé az ágyra.


A nappaliban csak Rosalie, Emmett és apám voltak. Ha jól tudtam kivenni Rose gondolati közül, épp most értek haza a vadászatról. Apa nyújtotta át nekem a telefont.


- Halló? - szóltam bele.

- Edward, Jacob vagyok. Bella nálatok van, ugye? - várt megerődítést.

- Igen.

- Az jó - sóhajtotta. - Lehetne, hogy egy pár napig nálatok marad, míg elintézem a... temetést... - halkult el a hangja.

- Persze, semmi akadálya.

- Majd hívlak, ha tudok már valami pontosat...

- Rendben.

- Amúgy..., hogy van? - kérdezte.

- Rosszul. Tegnap kapott nyugtatót, hogy tudjon aludni, még nem ébredt fel - válaszoltam készségesen.

- Köszönöm, hogy vigyázol rá - válaszolta megtörten.

- Nem kell megköszönnie!

- Most... leteszem...

- Mr. Black! - szóltam még gyorsan utána. - Fogadja őszinte részvétem!

- Köszönöm - válaszolt megtörten, majd megszakította a vonalat.


Letettem a telefont, majd a konyhába mentem, hogy készítsek valami reggelit szerelmemnek. Nem nagyon tudtam a reggeli készítésére koncentrálni, így inkább hagytam a fenébe, és visszamentem kedvesemhez.


- Már lassan ébredezni fog, csinálok reggelit - suttogta anya.

- Köszi, nekem nem igazán ment - mosolyogtam rá félszegen.

- Hallottam - mosolygott. Majd magamra hagyott kedvesemmel.


Apa is benézett hozzánk, de csak, hogy elköszönjön és elmondja, hogy a konyhában a szekrényben hagyott pár nyugtatót, fájdalom csillapítót és még pár gyógyszert, ha szükség lenne rá. Megköszöntem és már ment is, mert mennie kellett dolgozni. Kb. 20 perccel később már szerelmem is felébredt, és a reggeli is a szobámban az asztalon várta, hogy kedvesem elfogyassza.


- Jó reggelt, szerelmem! - köszöntöttem a kedvenc féloldalas mosolyával. - Hogy érzed magad?

- Rosszul - válaszolta, majd fel is állt az ágyról és a fürdőbe rohant.


Becsapta maga mögött az ajtót, majd hallottam, amint öklendezik. Azonnal utána mentem. Szerelmem a WC fölé görnyedt és hányt. Oda léptem mellé és felfogtam a haját, hogy ne lógjon neki oda, közben a hátát simogattam, nyugtatásként.


- Menny ki! - nyögte szerelmem.

- Nem hagylak így itt, Bella! - ellenkeztem.

- Nem akarom, hogy... - öklendezett - így láss... - suttogta erőtlenül.

- Ugyan már, Bella!


Nem ellenkezett tovább, erőtlenül próbált felállni. Egyből odahajoltam hozzá, hogy segítsek neki felállni. Eltámogattam a mosdókagylóig, majd míg ő fogat mosott - még szerencse, hogy volt itt is egy fogkeféje - fogtam a derekát, nehogy összeessen.


- Szeretnék lezuhanyozni - kérte erőtlen hangon.

- Persze, nyugodtan, de mit szólnál inkább egy kád, forró vízhez? - kérdeztem.

- Rendben - egyezett bele.


Megengedtem a vizet, és amíg vártuk, hogy megteljen, addig egy pár falatot próbáltam Bellába erőltetni. Nagy nehezen evett egy keveset, de még mindig több mint a semmi. Majd megkértem Bellát, hogy várjon itt, amíg én kérek valami ruhát Alice-től. Persze, húgom már a szobájuk ajtajában várt a ruhákkal a kezében. Megköszöntem és már mentem is vissza kedvesemhez. Aki nem volt a szobában. A fürdőben találtam rá, a csapot zárta el éppen. Leraktam a ruhákat a fürdőszobai szekrényre és szerelmemhez léptem, aki időközben elkezdett levetkőzni.


- Engedd, hogy segítsek! - suttogtam szeretetteljesen. Nem válaszolt, de éreztem, ahogy megrázkódik.


Segítettem neki levenni a ruhákat, majd beszállni a kádba, utána én is ledobáltam a ruháimat és beültem mögé a kádba.


Óvatos mozdulatokkal kezdtem el masszírozni a vállát. Nagyon görcsös volt, próbáltam ellazítani szerelmemet. Egy pár perc elteltével már ellazulva dőlt a hátamnak. Nyomtam egy adag tusfürdőt a kezembe, majd elkezdtem megmosdatni kedvesemet. A nyakától kiindulva egészen a lábujjáig megmosdattam. Utána nyomtam Bella kedvenc samponjából a hajára, jól eloszlattam, majd elkezdtem dörzsölni a haját. Miután ezzel is végeztem kimostam belőle a habokat, majd én is gyorsan megmosakodtam... volna.


De kedvesem nem hagyta. Most ő nyomott a tusfürdőmből egy adagot a kezébe és ő kezdett el megmosdatni. Hagytam magam, bár nem kis hatással volt rám eme tette, mikor a hasamnál járt. Ahogy lejjebb ment a kezével, direkt, vagy véletlen - bár én az utóbbira tippelek -, de megérintette férfiasságomat, mire belőlem egy jóleső sóhaj szakad fel.


- Ne haragudj... - suttogta szerelmem.

- Nem számít - fordítottam magam felé a fejét.


Még gyorsan én is megmostam a hajamat, aztán Bellát a mellkasomnak döntöttem. Ahogy nekem dőlt, kényelmesen a vállára tudtam tenni az államat. Ő a kezét az arcomra simította, én átöleltem a derekát, s így ültünk még pár percig a vízben. Aztán éreztem, hogy megrázkódik a teste. Szorosabban öleltem magamhoz, míg ő csendesen sírt, csak néha lehetett a hüppögését hallani. Majd hirtelen megszólalt:


- Köszönöm, hogy vagy nekem! - sóhajtotta.

- Ezt nem kell megköszönnöd, szerelmem! Én tartozom neked hálával, hogy te vagy nekem!

- Ugyan, jobbat érdemelnél nálam!

- Bella, ezt most fejezd be! - szóltam rá. - Ha nem te lennél a nekem való lány, akkor szerinted veled lennék? Bella, számomra te vagy a minden! Ne merd azt gondolni, hogy nem vagy elég jó nekem, vagy ehhez hasonlóakat, világos? - néztem mélyen a szemébe. - Te vagy az életem, Bella! Ha történne veled valami, akkor abba én belehalnék! Nélküled nem létezhetek! Te vagy, aki éltet!

- Köszönöm! - fordult velem szembe, s ölelt magához szorosan. - Ha te nem lennél, nem is tudom, mi lenne velem! Nagyon-nagyon szeretlek, Edward! Az életemnél is jobban! - válaszolta végig a szemembe nézve, majd egy érzéki csókot adott, amit persze viszonoztam.


Pár percig még így ültünk, de aztán ki kellett szállnunk, már így is szinte teljesen kihűlt a víz. Nem akartam, hogy Bella megfázzon. Alaposan megtörölgettem, kedvesemet, majd segítettem neki felöltözni, utána én is megtörölköztem, majd kimentem a szobába a ruháimért és gyorsan felöltöztem.


- Mihez lenne kedved? Mit csináljunk ma? - kérdeztem tőle.

- Először is te talán elmehetnél vadászni - simított végig a szemem alatt. - Utána haza kéne mennem.

- Beszéltem édesapáddal, egy pár napig még nálunk maradsz. Majd Alice ad neked ruhákat. Vagy tudod mit? Mi lenne ha elmennél vele vásárolni? - kérdeztem.

- Nagyon kedves tőletek, hogy megengeditek, hogy itt maradjak, de nem akarok a nyakatokon lógni, és ne szólj közbe - szólt rám, mikor szólásra nyitottam a számat -, és apámnak is szüksége lehet rám.

- Tulajdon képen ő kért meg rá, hogy had maradhass még pár napig - válaszoltam kicsit félénken. Nem tudtam mi lesz a reakciója.

- Rendben maradok - sóhajtotta. - A vásárlást pedig átgondolom. De értékelem, hogy el akarod terelni a figyelmemet.

- Elmegyek vadászni és utána, ha van kedved elmehetünk a rétünkre is! - ajánlottam.

- Rendben, bár szerintem a vásárlás jobban elterelné a figyelmemet - gondolkodott el.

- Oda is elmehetünk! Alice és Rose támogatja az ötletet! - kuncogtam gondolataik alapján.

- Rendben, még átgondolom, de most menj, vadásznod kell!

- Egy óra múlva itt vagyok! Szeretlek!

- Én is szeretlek! - csókoltuk meg egymást, majd kiugrottam az ablakon, s már futottam is az erdőben.


U.i.: Kilvastam a Gyémántfiú-t és nagyon tetszett! :D Bár amikor Nick Rebekával volt, kicsit megutáltam/meguntam a könyvet, de persze kiolvastam és egyszerűen imádtam! :D Csak gondoltam megosztom veletek, nekem, hogy tetszett! :D

2011. július 17., vasárnap

Könyvajánló!

Sziasztok!

Ilyet sem csináltam még! Úgy érzem, ezt muszáj nektek is megismernetek - ha még nem ismeritek!

Ma vettem egy könyvet és egyszerűen beleszerettem! Nem tudom letenni!

A könyv címe: Gyémántfiú
Író: Szurovecz Kitti
Tartalom: ,,A világhírű merikai filmstúdió egy igazi gyémántra bukkant. Úgy is bánnak vele: a széltől is óvják, végik a külvilágtól, de még a szerelemtől is. Miközben Ő, Nick Richards tündöklő csillagként ragyogja be a világot, fényle a boldogság sugaraiként verődik vissza az őt bálványozók arcáról, amerre csak jár...
Közvetlen környezete is későn eszmél, hogy a hírnév, a rajongók, a boldogtalanságra ítéltetett igaz szrelem, az örökös bezártság darabokra tépik az érzékeny, fiatal színész lelkét.
S vajon mi lehet egy szabadságra vágyó lélek utolsó segélykiáltása?
Megtalálhajta-e a boldogságot, a harmóniát az életben a Gyémántfiú?"

Dobpergés! Taratattam! Az egyik fő ok, hogy megvettem a könyvet: ,,A történetet Robert Pattinson élete ihlette."

Szerintem nagyon jó könyv, ajánlom mindenkinek!
És ahhoz képest nem is drága! Egy könyv kb. 4000-5000 Ft-nál kezdődik, ez pedig csak 3000 Ft a Libriben! :D

A másik könyv, amit ajánloik: Cat és Bones vámpírvadászok sorozat!
Író: Jeaniene Frost
A tartalmát nem tudom most leírni, mert kölcsön adtam az első részét majdnemrokonomnak! De ez is nagyon jó könyv szerintem! :D

Ha lesz még valami kiírom! :)

xoxo

2011. július 10., vasárnap

Más

Sziasztok!

Ilyet még nem csináltam, csak a történet elején, hogy válaszolgattam komikra.
Nos úgy érzem ennél a fejezetnél válaszolok! :D

Dona: Először is köszönöm a komidat! Másodszor: Hát igen Bella most kicsit szégyenlősebb lett, de nem lesz ez így mindig, hiszen az elkövetkezendő fejezetekben erősnek kell lennie! Hát igen... Emmett már csak ilyen! :D De így szeretjük ugyebár :D Örülök, hogy tetszett Edward eme oldala is! :)

demon: Neked is köszönöm a komit! Az átváltozásról nem mondok semmit, igazából még magam sem döntöttem el, mert egyszer úgy gondolom, hogy: milyen jó lenne, ha Bells vérfarkas lenne, több bonyodalom stb; aztán pedig úgy gondolom: nem ez mégsem lenne jó, mert akkor máshogy kéne megírnom a történetet és az ugy bonyolult lenne stb. Szóval még gondolkodom rajta, de hamarosan (pár fejezeten belül) el kell döntenem, mit is akarok! :)

violet: Köszönöm a komit! Hát sajnos muszáj voltam meghozni ezt a döntést Billy-vel kapcsolatban! Hisz tudjuk, hogy semmi sem tart örökké, és ez persze a mi hőseinkre is vonatkozik! Most boldogok és minden jó, de ideje visszatérni a szenvedésekhez is! :D Én ugyanis nagyon szeretem kínozni őket! xD :$ Persze csak mértékkel! Na, de hol is áll meg vajon nálam az a bizonyos határ? :D Ki tudja... :D Azért örülök, hogy nevettél is a történet folyamán, ugyanis ez volt a célom! :D Próbáltam viccesen leirni kicsit, hogy azért mégse legyen nagyon szomorú az egész! :)

Ágika: Köszönöm a hozzászólásodat! Hát igen, én sem örülnék, ha egyszer rajtakapnának a szüleim, vagy a barátom szülei! Bár talán az még a jobbik eset, de csak szerintem! Bár ki tudja! Nem éltem át ilyet és nem is szeretném, ha rajtakapnának, majd! :D Azt nem igazán értem, hogy mire irtad azt, hogy: ,,De, hogy még Carlisle is..." Talán arra, hogy ők is szeretkeznek? Ha erre, akkor a válaszom: szerintem senki sem élné úgy az örökké valóságot, hogy nem szeretkezik a szerelmével, így Carlisle-ék sem! :D Hát igen Billy... De Edward tényleg próbálja vígasztalni Bellát. :) Emmett tényleg nem fog megváltozni soha! :D Vagy mégis? :D

Netty: Neked is köszönöm a hozzászólásodat! :) Hát igen, Bellának most nehéz, hiszen nagyon szerette a nagyapját! Igen, Edwarddal most jól megvannak, de vajon meddig? :D

Elizabeth: Köszönöm a komit, s elismerő szavakat - persze ez mindenkire vonatkozik, akik írtak/írnak komit! :D Igyekszem a következővel! :) Ma is moziba voltam és nagyon jó volt! :D Remélem a 15-e is összejön, de még nem biztos! :\ Azért köszönöm! :D

reni :): Köszi a komidat! :) Igen, Bella és Edward végre boldogok... mostmég! *ördögi vigyor* :D Igen, Emmett már csak Emmett! :D Bizony, hogy kiszedi ,,áldozataiból" azt, amit akar, még ha ,,csúnya" módszerhez is kell folyamodnia! :D Billy-t én is sajnálom, de muszáj voltam meghozni az álodazot! :\ A linkcseréről: dehogy volt gond, hogy kitettél, sőt még örülök is neki! :) Nagyon szívesen kiraktalak! :)

Anna: Köszi a komit! :) Megkérdezhetem, hogy ki ajánlotta az oldalamat? Szeretném neki megköszönni! :D Örülök, hogy ennyire tetszik és nem okoztam csalódást! :) Van egy RobSten-es blogom, amit beLLs-KStew-vel együtt kezdtem el, de már nem is nagyon beszélek vele - amit nagyon sajnálok, mert igazán jól eltudtam vele dumcsizni - és őszintén megmondom, nincs most ahhoz a bloghoz ihletem, ezért is hagytam abba, vagy is inkább szünetel! Ha ezt a blogot befejeztem, akkor vagy új történetbe vágom a fejszémet - ami szerintem RobSten-es lesz - vagy azt folytatom, de akkor kicsit átírva az egészet! És arról a blogról még egyeztetnem kell a társszerkesztőmmel is! :) De örülök, hogy így érdeklődsz az írásaim iránt! :) Amúgy oldalt a rendszeres olvasók fölött megtalálod az oldalt! :)

Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásaitokat, akik esetleg még írnak, azoknak is válaszolni fogok EZ alá! :)

Puszi: d.

Ja igen még annyit, hogy: Lehet, nem mindenki érti, ezt a hirtelen fordulatot! Elmagyarázom, miről beszélek! Csak annyi, hogy ugye eddig Jacob nagyon nem bírta Bells közelében látni Edy-t, most meg már ugye ott aludt nála! Nos arról van szó, hogy kicsit ugye ugrottunk az időben (pár fejezettel előrébb) és volt egy fejezet, mikor Jacob beszélt Edwarddal... Na, azóta a bizonyos beszélgetés óta átgondolt mindent, és annyit engedett nekik, hogy Bells néha náluk aludjon, 1 héten 2× mondjuk :D De csakis úgy, hogy megígértette Bellával, hogy nem fekszik össze Edwarddal, mert ugye mégiscsak egy vámpír stb... :D De ugye ez már megtörtént, Jacob pedig - még - nem tudja! :D Bocsi, hogy néha kimaradnak ilyenek a történetből, de igyekszem külön bejegyzésben leírni, hogy ne legyen zavaros a kép, és azért nem a fejibe írom bele, mert nagyon pepecs - v.hogy így szokták kifejezni nem? :D - munka lenne, és haladnunk kell! :) Ha v.mit nem értetek, nyugodtan írjatok! :)

________________

Nos, mint ígértem, aki ír komit a 33. fejezethez, annak szintén itt válaszolok! És itt is a válasz a 9. komira!

Szandra: Köszönöm a megjegyzésedet! :) Örülök, hogy tetszett a fejezet! :) Igen, szerintem is érthető Bella zavara, csak Edwardnak nem, ugyanis ő már megszokta, hogy a családjának szuper hallása van és előbb-utóbb úgyis kiderült volna, mint azt tudjuk! :) Billy halála nagyon megrendítette Bellát, a nagyapját mindig is szerette, még ha nem is mutatta ki annyira. Ő hamarabb túlteszi magát, mint Jacob és lesznek még itt problémák! *huncut vigyor* De nem akarok előre elárulni semmit! :D Majd szépen kiderül minden! :D